13.   A TŰZ (THE BURNING)

Ott ülnek a vidéki kúriában és összejövetelt tartanak. Ismét megfigyelőként nézelődöm a dombról.

A kívülállók számára minden békésnek tűnik. Mindazonáltal a harmónia megtévesztő… a felszín alatt az őrület vadul kibontakozni készül, és azzal fenyegetőzik, hogy bármikor kitörhet, akár egy vulkán… Mennyire félek ettől a kitöréstől!

Állj! Mi ez? Lángokat és füstöt látok az ég felé szállni, mely a kúriából jön; kiáltásokat és nyögéseket hallok! Mit tett a bátyám? Pusztulást hoz mindenre! Szóval ez az ő látomása! Minden hamuvá redukálódik? Kegyelem a lelküknek… Meg kell, hogy mentsem őket… gyorsan, gyorsan… Remélem, nem lesz még túl késő… azok az átkozott lassú, nyomorék ízületeim… gyorsan, gyorsan

Égni!
Megsemmisülni!
Meghalni!
 
Most, hogy itt az idő
(Megsemmisíteni mindent, amink előtte volt)
Készen állsz a menekülésre?
(Egy fájdalmas folyón keresztül a másik partra)

Gyere velem, mert én szeretlek
(Megváltás!)
Ó testvérem, nem látod, hogy túlmentél a határon?
Kitárt karokkal várlak
(Megváltás!)
A karjaidba rohanunk, te leszel a megváltónk, és a megváltáshoz fogsz vezetni minket!

Megesküszöm ma este –
Én leszek a sorsod őrzője
Az életem végéig.
Legkedvesebb leányom –
Egy azok közül, akiket a legjobban szeretek
De most örökre elvesztettem őket.

Ó, anya… (a testvérem) mindenkit megölt
De még mindig hallom valakinek a sírását…

Te vagy az egyetlen, aki maradt
Legkedvesebb leányom.

Most, hogy itt az idő
(Megsemmisíteni mindent, amink előtte volt)
Készen állunk a menekülésre
(Egy fájdalmas folyón keresztül a másik partra)

Mindannyian meghaltok a karjaimban
(Megváltás!)
Ó testvérem, ne hagyj el örökre
Meghalok, mert szeretlek
(Megváltás!)
Elégünk a karjaidban, nem vagy a megváltónk, és nincs üdvözülés.

Megesküszöm ma este –
Én leszek a sorsod őrzője
Az életem végéig.
Legkedvesebb leányom –
Egy azok közül, akiket a legjobban szeretek
De most örökre elvesztettem őket.