Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Sabine és az Elis		2019.06.10. 02:32
Miután Sabine és a zenészek megváltak Oliver Falktól, 2003-tól Elis néven folytatták tovább a közös munkát. Még ebben az évben kiadták God’s Silence, Devil’s Temptation című nagylemezüket, amelyet a Mastersound stúdióban vettek fel, és Alexander Krull látta el rajta a produceri teendőket. Az albumot a Napalm Records jelentette meg, ezzel egyidejűleg a Twilight című Erben der Schöpfung-lemezt is újra kiadták. Nem sokkal első albumuk után újra dalszerzésbe fogtak, és elkezdtek dolgozni következő lemezük anyagán. Mindeközben koncerteztek is, turnéztak Németországban, Svájcban és Belgiumban. 2004 márciusában stúdióba vonultak, hogy felvegyék második albumokat, amelyben szintén a menedzserük, Alexander Krull segédkezett. A tizenkét vadonatúj dalt tartalmazó lemez 2004 októberében jelent meg, és egyértelműen bemutatta, hogy a zenekar folyamatosan fejlődik. Első videóklipjüket is leforgatták a Der Letzte Tag című dalhoz, ami az album nyitószáma. A klipet Szlovéniában, egy ljubljanai cseppkőbarlangban vették fel. 2005 áprilisában megkezdték lemezbemutató turnéjukat, a Lyriel és a Visions of Atlantis társaságában koncerteztek, megjárván Ausztriát, Belgiumot és Németországot. Olyan fesztiválokon is bemutathatták új albumukat, mint a Wave-Gotik-Treffen és a M'era Luna fesztivál. Októbertől egy európai turnén vettek részt a Leaves’ Eyes, Atrocity és a Battlelore zenekarokkal. A turné utolsó állomásaként az ismert Metal Female Voices Festen léptek fel. Harmadik albumuk, a Griefshire nagyon fontos volt Sabine számára, sokat dolgozott a koncepciólemezen, megírta a történetét is, és a baby-jeként emlegette az anyagot. A Griefshire a tervek szerint 2006 végén vagy 2007 elején jelent volna meg, amit egy turné követett volna a Leaves’ Eyes és az Atrocity támogatásával. Ám ekkor sajnos bekövetkezett a tragédia. A zenekar egy ideig nem tudta, mihez kezdjenek Sabine nélkül, kérdéses volt, folytatják-e. Végül az énekesnő emlékére kiadták a Griefshire albumot, amely 2006. november 24-én jelent meg.

Az Elis és Sandra Schleret		2019.06.17. 16:46
Sabine halála után az Elis egy ideig nem tudta eldönteni, mi legyen a folytatás. 2006 szeptemberében végül úgy döntöttek, hogy új énekesnővel folytatják. Ezután megkezdték a keresgélést, majd 2006 decemberében bejelentették, hogy a frontemberük mostantól az osztrák Sandra Schleret. Az ő nevével korábban a Dreams of Sanity és a Siegfried zenekarokban találkozhatott a nagyközönség. Sandra számára ez egy nagy visszatérés volt, mivel azelőtt nyirokcsomó daganatot diagnosztizáltak nála, és emiatt egy időre el kellett búcsúznia a zenei élettől.  2007 augusztusában az Elis lebonyolított egy mexikói turnét, majd ez év novemberében kiadtak egy EP-t Show me the way címmel. A címadó dal eredetileg a Griefshire nagylemezhez tartozik, ám az EP-n már Sandra adja elő a számot, ezzel bemutatkozva a közönségnek. Az EP-n továbbá helyet kapott még három kiadatlan dal Sabine énekével, amelyek szintén a Griefshire-koncepcióhoz tartoznak, de kimaradtak az album tracklistájából. Sandra fogadtatása vegyes volt, egyesek úgy vélték, az Elis meghalt Sabine-nal együtt, mások kifejezetten támogatták, hogy továbbviszik a munkásságát új énekessel. Néhány koncert után 2008-ban stúdióba vonultak, hogy elkészítsék soron következő, negyedik albumukat. A munkálatok ismét a Mastersound stúdióban készültek Alexander Krull közreműködésével. 2008 végén bejelentették, hogy az új album címe Catharsis lesz, ami nagyon kedves Sandrának, mert a korábbi betegségével kapcsolatos érzésekre, küzdelmekre utal. A Catharsis 2009. november 27-én jelent meg a Napalm Records gondozásában, a kritikusok többnyire vegyesen vagy pozitívan jellemezték az albumot. 2011 májusában váratlanul érkezett a hír, miszerint Sandra kilép a zenekarból. Az énekesnő a következő közleményt adta ki ezzel kapcsolatban: "Több mint négy évvel ezelőtt csatlakoztam az Elishez mint új énekesnőjük. Utazásunk nagyon különleges volt számomra, úgy gondolom, akkor találtunk egymásra, amikor a leginkább szükségünk volt rá. Mindent megtettem, hogy tiszteljem Sabine örökségét, ugyanakkor hű maradjak önmagamhoz is, és új fejezetet nyissak a zenekarral. Sajnálom, hogy azt kell mondjam, elérkeztünk egy olyan pontra, ahol ez a fejezet véget ér. Csodálatos és izgalmas időszakot éltünk meg együtt, és a srácok tényleg megérintették a szívemet. Nagyszerű albumot készítettünk, amelybe a teljes szívemet beletettem, és amely nagyon sokat jelent nekem.  Leültünk együtt, és sokat beszélgettünk mindenről, végül arra jutottunk, mostantól jobb, ha külön utakon járunk. Egyszerűen úgy érzem, most a saját zenéimre, céljaimra és feladataimra kell fordítanom a figyelmemet, és a srácok nem kísérhetnek ezen az úton, mert nekik is saját céljaik, ötleteik és elvárásaik vannak. Biztos vagyok benne, hogy ez a helyes döntés, mert nagyon fontos nekem, hogy mindent, amit csinálok, teljes szívvel és lélekkel tegyem. Most, hogy ezt már nem tudom számukra biztosítani, azt hiszem, úgy tisztességes, ha ezt szabadon kimondom. Az Elis mindig megkapja a teljes támogatásomat, és a barátságom tovább fogja kísérni őket az úton. A srácok nagyszerű új énekest találtak, szóval jó érzéssel távozom, habár nagyon szomorú vagyok, amiért a mi időnk véget ért. Szeretnék köszönetet mondani az Elis rajongóknak, akik ilyen szívélyes fogadtatásban részesítettek. Remélem, még találkozunk!" Sandra azóta inaktív a zenei életben.

Az Elis és Simone Christinat		2019.06.24. 16:05
Egy nappal azután, hogy Sandra Schleret bejelentette távozását, az Elis közleményben értesítette a rajongókat, miszerint "adnak még egy esélyt a dolognak, de friss kezdettel". 2011 júniusában bemutatták harmadik, egyben utolsó énekesnőjüket, ő volt Simone Christinat. A közös munka azonban nagyon rövid ideig tartott: 2012 februárjában Simone kilépett a zenekarból, még mielőtt bármilyen új stúdióanyag készülhetett volna vele. Az énekesnő "fokozott stresszre" hivatkozva hagyta ott a csapatot. A rajongókat ez a döntés váratlanul érte, pedig tulajdonképpen voltak előjelek. A Sonic Cathedral 2011 augusztusában interjút készített Simone-nal, aki többek között mesélt arról is, hogy sokat hezitált azon, belépjen-e egyáltalán az Elisbe. Erről ezt mondta a magazinnak: Emlékszem, amikor az Elis énekest keresett... három vagy négy évvel ezelőtt volt. Gondolkoztam azon, hogy lehetnék az új énekesnője az Elisnek, de igazából ekkortájt csatlakoztam a Legenda Aureához. Azt hiszem, túl korainak éreztem, hogy két zenekarhoz is csatlakozzak, szóval a Legenda Aureára és az új albumra, az Ellipsisre koncentráltam. De mindig kapcsolatban voltam Chris Gruberrel, az Elis gitárosával. Évente néhányszor találkoztunk Svájcban tartott koncerteken, vagy beszéltünk telefonon. Amikor Sandra kilépett az Elisből, Chris felhívott... azt hiszem, ez 2011 elején volt... és megkérdezte, érdekelne-e, hogy csatlakozzak a zenekarhoz. Először azt mondtam, nincs időm arra, hogy másik zenekarhoz is csatlakozzak. Aztán egy hónap múlva ismét felhívott, és megint megkérdezte (nevet). Ekkor gondolkoztam el azon, hogy csatlakozzak az Elishez. Nehéz döntés volt. Két zenekar nagyon sok időt vesz igénybe. De igen, úgy döntöttem, csatlakozom az Elishez, és szerintem ez abszolút helyes döntés volt! Ezután az interjús, Robin Stryker rámutatott, hogy az Elishez való csatlakozás és ennek tényleges bejelentése között eltelt néhány hét/hónap, és megkérdezte, mit csinált Simone ez idő alatt. Az énekesnő ezt felelte: Azon gondolkoztam, csatlakozzak-e az Elishez vagy ne. Tudod, ha elég időm volna, négy vagy öt zenekarhoz is csatlakoznék, mert IMÁDOK együtt dolgozni bandákkal. Biztos akartam lenni abban, hogy jó döntést hozok. Körülbelül négy hétig tartott, amíg ezen gondolkoztam.   Robin: A nyomás ennél nagyobb nem is lehetett volna, amikor csatlakoztál a zenekarhoz... Az Elis néhány hétre volt csak a július 8-i Heilig’s Blechle fesztiváltól, amely egyben Sabine Dünser, a zenekar szeretett alapítótagja halálának ötödik évfordulója volt. Mesélnél nekünk arról a néhány napról, ami elvezetett a fesztiválig, illetve magáról a fesztiválról? Simone (nevet): MOST, hogy visszagondolok a fesztivál előtti időszakra, nem tudom, hogy tudtam végigcsinálni. A nyomás ott volt, éreztem. És persze sokat kellett próbálnunk, és meg kellett valahogy jegyeznem az összes dalszöveget... Tudnod kell, hogy Liechtenstein Svájcból kocsival kb. két óra út. Stresszes időszak volt, de átvészeltem. (...) A koncert után megfáztam, nyomtam az ágyat, beteg voltam. Azt hiszem, ez a nyomás utólagos következménye lehetett.   A fentiek tehát egyértelműen rámutatnak: Simone már a legelején érezte, hogy nem fogja bírni a két zenekarral járó stresszt, ezért is mondott először nemet a megkeresésre. És bár aztán elvállalta, de az a kevés idő is nyomást gyakorolt rá, amit az Elis berkeiben töltött. Erről nem a tagok tehettek, Simone a fent említett interjúban kiemeli, hogy a srácok nagyon segítőkészek és támogatóak voltak vele szemben. Egyszerűen csak túl sűrűvé váltak a két zenekar körüli teendők, és az ezzel járó stressz kikészítette őt.  Simone távozása után néhány nappal az Elis bejelentette, hogy ezt a projektet nem folytatják tovább, és a megmaradt tagok új zenekarba kezdenek. De ez már egy másik történet...

Élet az Elis után - Zirkonium/Call of Silence		2019.06.25. 10:51
Miután az Elisre pontot tettek, a zenészek 2012-ben új projektbe fogtak, ami a Zirkonium nevet kapta. Frontemberként a svájci Kathrin Schlumpf csatlakozott hozzájuk, aki azelőtt Niversus néven saját youtube-csatornára töltött fel különféle feldolgozásokat.  Nagyon ígéretesek voltak a kezdetek. A zenekar újult erővel, nagy lelkesedéssel vágott bele a projektbe, és hamar elkezdtek készülni az első demófelvételek. 2013 májusában megjelentettek egy videoklipet a Starsailor című dalukhoz. Emellett betekintést engedtek a stúdiómunkálatokba egy-egy ízelítővel, és több dal 41 másodperces teaserét is közzétették. Úgy tűnt, ebből valami nagyon jó dolog fog kisülni.  Aztán különös változások történtek. 2015-ben Pete Streit, az Elis legrégebbi tagja kilépett a zenekarból. Ugyanebben az évben, május végén a csapat nevet változtatott, Zirkonium helyett Call of Silence néven folytatták tovább - azonban nem sokáig. Bár a csapat már éppen stúdióba vonult, hogy rögzítsék debütáló albumukat, 2015 szeptemberében Kathrin rövid közleményben tudatta a rajongókkal, hogy távozik a zenekarból.  - Sok nehézség merült fel számomra, amikkel végül nem tudtam megbirkózni - írta Facebook oldalán, majd megköszönte a tagoknak, hogy együtt dolgozhatott velük. Kathrin azóta igyekszik szólóanyagával foglalkozni, és emellett továbbra is feldolgozásokat csinál. A megmaradt tagok bejelentették, hogy a Call of Silence határozatlan idejű szünetet tart. Sajnos azóta sincs róluk hír.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk